A válaszokat problémá(k)nak kell megelőznie

Az esettanulmányok a hagyományos, tanárközpontú oktatásról a problémamegoldásra és a diákra helyezik a hangsúlyt. Amerikai kutatók munkáját foglaljuk össze a probléma alapú oktatásról.

Olvasási idő: 3 perc

A probléma megoldásra alapozott tanulás értékes pedagógiai módszerként szerzett elismerést. A módszer azon egyszerű alapfelvetésből indul ki, hogy a válaszokat problémá(k)nak kell megelőznie. A probléma alapú tanulás során a a tanulási folyamat egy megnyerő probléma, kérdés vagy rejtvény megfogalmazásával kezdődik a tanuló számára. A cél, hogy a tanulók saját maguk fedezzék fel a kurzus által megtanítandó fogalmakat, elméletet azzal, ahogy megoldják a problémát. Ennek a módszernek a hívei azon a véleményen vannak, hogy ennek hatására a diákok felismerik a tudásuk hiányosságait, ami arra motiválja őket, hogy jobban megértsék a kurzus, tanfolyam által átadni szándékozott fogalmi ismereteket, amit aztán nagyobb hatékonysággal tudnak alkalmazni valódi problémákra is. Ez a módszer látványosan javítja a tanulás hatásfokát: a probléma alapú tanulás biztosítja a diákok számára a lehetőséget:

  • hogy megtapasztalják, hogy mi az, amit már tudnak,
  • mi az, amiben még lemaradásuk van,
  • hogy fejleszteniük kell a csapatban való együttműködés képességét is
  • hogy fejlesszék az írott és szóbeli kommunikációjukat (a saját vélemények bemutatásával és megfelelő érveléssel történő megvédésével)
  • és hogy sokkal rugalmasabbak legyenek a problémákhoz való hozzáállásukban és azok megoldásában.

A módszer megadja a diákoknak a lehetőséget, hogy azonosítsák az ötleteiket, módszereiket és képességeiket, amikre szükségük lesz a valódi problémák megoldása során is.

A más területeken tapasztalt sikerére alapozva ez a módszer üzleti, közgazdasági témakörben is kamatoztatja előnyeit. A sikere nagyban azon múlik, hogy milyen a “probléma”, a használt esettanulmány minősége.

Hangsúlyok a tanulásban

Különbség tehető a hagyományos (inkább elméleti, tantárgyi tematikához kötött) és a problémára alapozott tanulás között.

A hagyományos oktatás:

  • tanár központú: a tanár bemutatja a témát a rá adandó helyes válasszal/válaszokkal különböző körülmények esetén
  • a tanítási metódus a válaszokhoz rendeli a problémákat, és nem fordítva.

Ezzel szemben a probléma megoldásra alapozott oktatás:

  • diák központú: a tanár a diákoktól azt várja el, hogy felelősséget vállaljanak a saját tanulásukért azzal, hogy kutatnak a problémára adandó lehetséges válaszok után
  • nem kerül prezentálásra egyetlen üdvözítő megoldás, a problémához rendelnek lehetséges válaszokat a diákok.

A jó probléma mibenléte

A probléma két kritériumnak kell, hogy megfeleljen:

  • felkelti az érdeklődést
  • megköveteli a diákoktól, hogy kidolgozzák és implementálják a kurzus legfontosabb fogalmait a sikeres problémamegoldás érdekében.

A jó problémák nincsenek leírva a hagyományos tankönyvekben. Egy jó probléma felállítása kreativitást igényel. Tovább bővítve a jó probléma fogalmát: rosszul strukturált probléma legyen, három strukturális funkcióval:

  • A probléma pontos természete tisztázatlan, a probléma megoldásához szükséges információ hiányos legyen.
  • Többféleképpen is el lehessen jutni a megoldáshoz.
  • Ne egyetlen elfogadható megoldás legyen.

A probléma kontextusa az egyik legfontosabb elem a tanulási folyamatban.

Szimulációk használata problémaként

Mitől lesz a szimuláció jó probléma? Attól, hogy a korábban hozott kritériumok mindegyike megvan benne.

Számos kutató vaskos mennyiségű irodalmi kutatással bizonyította, hogy a szimuláció felkelti a diákok érdeklődését. Az üzleti szimulációk dinamikus természete és kompetitív környezete is teljesíti a kritériumokat. A szimulációt a probléma megoldásához szükséges információ hiánya (pl. az ellenfelek jövőbeli döntései előre nem ismertek) és a többféle megoldás jellemzi (pl. többféle ár/minőség kombinációval is sikerre vihető egy vállalkozás). Az üzleti szimulációs játékok felépítése, miszerint versenykörnyezetben zajló vállalatok operatív működését modellezi, megköveteli a diákoktól, hogy az üzleti ismereteiket alkalmazzák és fejlesszék.

Felhasznált irodalom

Philip H. Anderson, Leigh Lawton (2005): The effectiveness of a simulation exercise for integrating problem-based learning in management education; Developments in business simulation and experiential learning