Versenyeinken lehetőséget teremtünk, hogy a diákok/hallgatók kipróbálhassák magukat cégvezetőként. Egyelőre valós kockázat vállalása nélkül, üzleti szimulációval.

Az üzleti szimuláció egy modellezett, virtuális színtér, ahol egy vállalkozás egyik vezetőjeként lehet próbára tenni a stratégiai és elemzési készségeket döntéshozási helyzeteken keresztül. A szimuláció során csapatmunkában kell többek között pénzügyi, humánpolitikai, marketing, készletgazdálkodási és kereskedelmi döntéseket meghozni, illetve alkalmazkodni kell a változó piaci környezethez.

Abban nyújtunk segítséget, hogy a diákok a vállalkozói, üzleti világot játékos módon sajátíthassák el. Vállalkozói készségeket és látásmódot fejlesztünk.

A vállalkozások 99%-a KKV az EU-n belül, ami a magánszektorban lévő munkahelyek 2/3-át öleli fel. A kis cégek valójában a gazdaság óriásai, hiszen ők adják az új munkahelyek 80%-át (EU Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság).


A FIVOSZ felmérése szerint Magyarországon a 2,3 milliónyi 15-34 éves fiatal kevesebb mint négy százaléka mer saját vállalkozásba fogni, ami nemzetközi összehasonlításban is sokkoló arány.


Középiskolában tanít? Jó hírünk van. 2016-ban támogatást nyert ERASMUS+ pályázatunk, melynek köszönhetően térítésmentesen használhatja oktatási tevékenysége során üzleti szimulációs szoftverünket. Ne hagyja ki a lehetőséget!

Közgazdászokból és mérnökökből álló csapat hozta létre a Maximulation-t az oktatás fejlesztésének céljával.

Egy átfogó és teljes összefoglaló munka alapján Wellington, Hutchinson, és Faria (2010) kutatásukban 160 tanulmányt vizsgáltak, amelyek számszerűsítetten dokumentálták a szimulációk hatását az év végi vizsgákon elért eredményekre. Ez alapján arra jutottak, hogy az esetek 46,9%-ában hatásosabb eszköznek bizonyultak a hagyományos oktatási módszerekhez képest, 16,9%-ban a hagyományos oktatást találták jobbnak és 36,3%-ban nem tapasztaltak szignifikáns eltérést az eredmények között.


Az eltérő eredmények mögött több hatás is húzódhat. Természetesen a mérési módszerek különbözősége is okozhatta az eltérések egy részét, de Goosen (2002) alapján az egyik legjelentősebb szempont, hogy a szimuláció miként kerül beépítésre az órai anyagba. Hiszen ahogy a tantermi tábla, úgy a szimuláció is csak egy eszköz. A tartalom, ami kiegészíti ezeket az eszközöket, nagyban az oktató munkáján múlik.


Gold (2015) megállapította, hogy a fókuszt másra kell helyezni. A releváns kérdés nem az, hogy hatékony eszköz-e a szimuláció, hiszen ezt több tucat kutatás bizonyította már. A kérdés az, hogy milyen módon kell felhasználni az oktatásba történő beépítése során ahhoz, hogy hatékony legyen? Erre is választ adunk.

A döntéseink nagy része ránk van hatással. A vezetői döntések azonban mindig hatással vannak másokra is. Ezért sokkal nagyobb felelősség társul hozzájuk.


Több féle szokás kialakításával javítható a döntési képesség. Ezek egyike a játék! Játszani annyit jelent, mint döntéseket hozni egy rögzített (ezáltal elég biztonságos) szabályrendszerben, játékos környezetben. David Gamon, Ph.D. alapján a kártyajátékok, táblajátékok és számítógépes játékok mindegyike fejleszti a döntéshozatali képességeket, amellett, hogy szórakoztatnak is.


A Maximulation szimulációk alapeleme a játékos megközelítés, szimulációinkat úgy fejlesztettük, hogy már a játékélmény is jutalmat jelentsen, mindezt úgy, hogy ne menjen a tanulási, tapasztalati kimenet rovására.