Gábor és a puskázás

A vizsgaidőszak közeledtével Gábor egyre idegesebb lett. Az üzleti ismeretek vizsga volt az egyik legnehezebb tárgya az egyetemen, és Gábor tudta, hogy nem készült fel eléggé. Egy napon Gábor találkozott egy régi ismerősével, Sanyival, aki szintén az üzleti ismeretek vizsgájára készült. Sanyi azt mondta Gábornak, hogy van egy titkos módszere a puskázásra. Gábor természetesen nagyon lelkes lett, és Sanyi elmagyarázta neki a módszert. Sanyi egy kis kamerát rejtett el a zsebében, és a vizsga alatt a kamerával levideózta a vizsgakérdéseket. Aztán a videót elküldte Gábornak, aki egy füldugóba beépített kis hangszórón keresztül hallgatta meg a kérdéseket és válaszokat. Gábor nagyon elégedett volt a módszerrel. A vizsga napján aztán Sanyitól megkapta a videót, és a vizsga alatt füldugót viselt. A vizsgakérdéseket hallva Gábor könnyedén meg tudta válaszolni azokat.

Amikor a vizsga véget ért, Gábor nagyon boldog volt. Tudta, hogy jól sikerült a vizsga, és hogy ötöst fog kapni. A vizsgaeredmények kihirdetésekor azonban Gábor nagyot csalódott. Megbukott. Gábor nem értette, hogy mi történt. A vizsga alatt úgy érezte, hogy mindent jól “tud”, és hogy ötöst fog kapni.

Aztán Gábor rájött, hogy a puskázás miatt nem kapta meg az ötöst. Amikor a vizsgakérdéseket hallgatta, nem volt ideje átgondolni a válaszokat és hogy mely kérdésekre írja azokat. Egy végtelenül egyszerű módszeren hasalt el: a kérdések randomizáltak voltak. Csak annyit tett, hogy megjegyezte a válaszokat, és azokat írta le a dolgozatába.

Az, hogy Gábor megtanulta-e a leckét és rájött-e, hogy a puskázás nem vezet eredményre, és ha meg akarja tanulni az anyagot, akkor azt magának kell megértenie, nem fog most kiderülni, de felvetnék még egy kérdést: ha Gábor jó sorrendben kapja a kérdéseket, akár ötöst is kaphatott volna, annak ellenére, hogy a megértése nem változott semmit.

Tanárként fel kell tennünk a kérdést, hogy a valódi tudást, az ismeretek összetett alkalmazni tudását mérjük vagy csak felsorolásokat és definíciók helyes visszamondását vizsgáljuk azzal hitegetve magunkat, hogy ha az elméletet ismerik, a gyakorlatban is használható szakembert adunk a világnak? Talán csak az eszközünk hiányzik ehhez.

Ha Gábor a féléve során az elméleti példák gyakorlati megértéséhez szimulációt használt volna, akkor jobban megértette volna az anyagot, és akkor akár ötöst is kaphatott volna a vizsgán a tudása alapján.

Az üzleti szimulációs játékok előnyei

Az üzleti szimulációs játékok számos előnnyel rendelkeznek a hagyományos oktatási módszerekkel szemben.

• A szimulációk a gondolkodást fejlesztik. A játékosoknak saját döntéseket kell hozniuk, és ezeknek a döntéseknek a következményeit kell vállalniuk. Ez a folyamat fejleszti a problémamegoldó képességet, a kritikus gondolkodást és az alkalmazkodóképességet.
• A szimulációk mérik a tanulási eredményeket. A játékosok teljesítményét a játékon belüli mutatókkal lehet mérni. Ez lehetővé teszi a tanárok számára, hogy nyomon kövessék a tanulók fejlődését, és hogy a szükséges segítséget nyújtsák.
• A szimulációk motiválóak. A játékosoknak gyakran élvezetesnek és kihívást jelentőnek találják a szimulációkat. Ez növeli a tanulási érdeklődést és a motivációt.

Gábornak is hasznos lett volna, ha az üzleti szimulációt használja a tanulásban. A szimuláció segítségével jobban megértette volna az üzleti folyamatokat, és jobban elsajátította volna az üzleti ismeretek elméleti alapjait.