A válaszokat problémá(k)nak kell megelőznie
Az esettanulmányok a hagyományos, tanárközpontú oktatásról a problémamegoldásra és a diákra helyezik a hangsúlyt. Amerikai kutatók munkáját foglaljuk össze a probléma alapú oktatásról.
Olvasási idő: 3 perc
A probléma megoldásra alapozott tanulás értékes pedagógiai módszerként szerzett elismerést. A módszer azon egyszerű alapfelvetésből indul ki, hogy a válaszokat problémá(k)nak kell megelőznie. A probléma alapú tanulás során a a tanulási folyamat egy megnyerő probléma, kérdés vagy rejtvény megfogalmazásával kezdődik a tanuló számára. A cél, hogy a tanulók saját maguk fedezzék fel a kurzus által megtanítandó fogalmakat, elméletet azzal, ahogy megoldják a problémát. Ennek a módszernek a hívei azon a véleményen vannak, hogy ennek hatására a diákok felismerik a tudásuk hiányosságait, ami arra motiválja őket, hogy jobban megértsék a kurzus, tanfolyam által átadni szándékozott fogalmi ismereteket, amit aztán nagyobb hatékonysággal tudnak alkalmazni valódi problémákra is. Ez a módszer látványosan javítja a tanulás hatásfokát: a probléma alapú tanulás biztosítja a diákok számára a lehetőséget:
- hogy megtapasztalják, hogy mi az, amit már tudnak,
- mi az, amiben még lemaradásuk van,
- hogy fejleszteniük kell a csapatban való együttműködés képességét is
- hogy fejlesszék az írott és szóbeli kommunikációjukat (a saját vélemények bemutatásával és megfelelő érveléssel történő megvédésével)
- és hogy sokkal rugalmasabbak legyenek a problémákhoz való hozzáállásukban és azok megoldásában.
A módszer megadja a diákoknak a lehetőséget, hogy azonosítsák az ötleteiket, módszereiket és képességeiket, amikre szükségük lesz a valódi problémák megoldása során is.
A más területeken tapasztalt sikerére alapozva ez a módszer üzleti, közgazdasági témakörben is kamatoztatja előnyeit. A sikere nagyban azon múlik, hogy milyen a “probléma”, a használt esettanulmány minősége.
Hangsúlyok a tanulásban
Különbség tehető a hagyományos (inkább elméleti, tantárgyi tematikához kötött) és a problémára alapozott tanulás között.
A hagyományos oktatás:
- tanár központú: a tanár bemutatja a témát a rá adandó helyes válasszal/válaszokkal különböző körülmények esetén
- a tanítási metódus a válaszokhoz rendeli a problémákat, és nem fordítva.
Ezzel szemben a probléma megoldásra alapozott oktatás:
- diák központú: a tanár a diákoktól azt várja el, hogy felelősséget vállaljanak a saját tanulásukért azzal, hogy kutatnak a problémára adandó lehetséges válaszok után
- nem kerül prezentálásra egyetlen üdvözítő megoldás, a problémához rendelnek lehetséges válaszokat a diákok.
A jó probléma mibenléte
A probléma két kritériumnak kell, hogy megfeleljen:
- felkelti az érdeklődést
- megköveteli a diákoktól, hogy kidolgozzák és implementálják a kurzus legfontosabb fogalmait a sikeres problémamegoldás érdekében.
A jó problémák nincsenek leírva a hagyományos tankönyvekben. Egy jó probléma felállítása kreativitást igényel. Tovább bővítve a jó probléma fogalmát: rosszul strukturált probléma legyen, három strukturális funkcióval:
- A probléma pontos természete tisztázatlan, a probléma megoldásához szükséges információ hiányos legyen.
- Többféleképpen is el lehessen jutni a megoldáshoz.
- Ne egyetlen elfogadható megoldás legyen.
A probléma kontextusa az egyik legfontosabb elem a tanulási folyamatban.
Szimulációk használata problémaként
Mitől lesz a szimuláció jó probléma? Attól, hogy a korábban hozott kritériumok mindegyike megvan benne.
Számos kutató vaskos mennyiségű irodalmi kutatással bizonyította, hogy a szimuláció felkelti a diákok érdeklődését. Az üzleti szimulációk dinamikus természete és kompetitív környezete is teljesíti a kritériumokat. A szimulációt a probléma megoldásához szükséges információ hiánya (pl. az ellenfelek jövőbeli döntései előre nem ismertek) és a többféle megoldás jellemzi (pl. többféle ár/minőség kombinációval is sikerre vihető egy vállalkozás). Az üzleti szimulációs játékok felépítése, miszerint versenykörnyezetben zajló vállalatok operatív működését modellezi, megköveteli a diákoktól, hogy az üzleti ismereteiket alkalmazzák és fejlesszék.
Felhasznált irodalom
Philip H. Anderson, Leigh Lawton (2005): The effectiveness of a simulation exercise for integrating problem-based learning in management education; Developments in business simulation and experiential learning