Hogyan hátráltatja döntéseinket a mesterséges intelligenciához történő viszonyulásunk?
Két tavalyi konferenciáról kiválasztottam a két legfontosabb, vagy rám legnagyobb hatást gyakorolt előadást és azokat fogom bemutatni. Az egyik a mesterséges intelligencáról alkotott véleményünkről, a másik a pénzhez való viszonyulásunkról szól.
Olvasási idő: 3 perc
Kim Larsen egy tavaly májusi konferencián adott elő. Akkoriban a magyarországi T-Mobile IT igazgatója volt, jelenleg Hollandiában tölt be hasonló pozíciót.
Előadása a mesterséges intelligencia vállalati döntésekben betöltött szerepéről szólt. Egy USA fókuszú, magas jövedelemmel rendelkező, 18-70 év közötti alanyokból álló, több mint 600 fős mintán készült kutatás eredményeit mutatta be. Ezekről úgy gondoltam, hogy elég érdekesek ahhoz, hogy néhányról én is írjak.
Az előadásának fő üzenete az volt, hogy
egyszerre van növekvő függés és bizalmatlanság a digitális technológiák iránt.
Az előadásának a bevezető részében az adatok vállalaton belüli használatáról beszélt, és három problémát nevezett meg:
- az adatok gyakran hiányoznak a vállalati döntéseknél,
- ha van is adat, sokszor nem megfelelő minőségű,
- illetve ha van is és jó is az adat, akkor is sokszor figyelmen kívül hagyják a döntéshozók az adatokat.
Ezen bevezető adatok után áttért a mesterséges intelligenciával szemben mutatott érzéseinkre. Míg a nők 38%-a volt pozitív az AI-val szemben, addig a férfiak 57%-a.
Nők attitűdje a mesterséges intelligenciával szemben. Forrás: Kim Larsen
Férfiak attitűdje a mesterséges intelligenciával szemben. Forrás: Kim Larsen
Megnézték ugyanezt a kérdést csak azok körében, akiknek van 18 évnél fiatalabb gyermeke. A nők esetében 41%-ra, a férfiak esetében 65%-ra javult a pozitív attitűd.
És hogy ez az attitűd mit jelent a gyakorlatban? Megkérdezték a válaszadókat arról is, hogy megbíznának-e egy kritikus vállalati döntésben, amit egy mesterséges intelligencia illetve egy emberi szakértő hozott?
Mennyire bíznánk meg egy kritikus vállalati döntés esetén egy olyan döntésben, amint egy szakértő (bal oldali grafikon) és egy olyanban, amit egy mesterséges intellingencia (jobb oldali grafikon) hoz meg? Forrás: Kim Larsen
Óriási különbség van a számokban. Azonban a szakértőt itt még fel lehet ruházni olyan tulajdonságokkal, amiket szubjektíven aggatunk rá.
Viszont a mesterséges intelligencia abban a kérdésben is alulmaradt, amikor objektív számadatot is csatoltak a kérdéshez. Ebben az esetben úgy tették fel a kérdést, hogy
mennyiben bíznánk meg egy olyan mesterséges intelligencia illetve egy olyan szakértő vállalati döntéseiben, akinek a döntéseinek a sikerességi aránya jobb mint 70%?
Ebben a kérdésben csak azt emelném ki, hogy a szakértő a gyakran vagy mindig válaszpárra 53%-ot kapott, a mesterséges intelligencia 17%-ot.
Ez azt jelenti, hogy sokkal szigorúbbak vagyunk a mesterséges intelligenciával szemben, sőt már olyan szigorúak vagyunk, hogy összességében hatékonyságvesztéssel is járhat ez az attitűd.
Megnéztem a KSH adatait magyarországi közúti balesetek tekintetében. Azt láttam, hogy 2018 során összesen 16 757 baleset volt a magyar utakon. Ebből súlyos sérüléssel járt 4847, halálos kimenettel járt 563. Ami azt jelenti, hogy ezekben a balesetekben súlyosan megsérült 5496 ember és a halálos kimenetelű balesetben 629 ember vesztette életét. Azaz minden napra jutott majdnem 2 közúti balesetben elhunyt személy (1,72).
Ezeket a baleseteket emberek okozták. Vajon hány embernek kellene meghalnia, hogy lángoljanak a Tesla önvezető autói? Mondjuk, már most is kigyulladnak, de ez egy másik story.
És akkor a végére még egy kis érdekesség arról, hogy mennyire objektív az ember. Megkérdezték, hogy mit gondolnak, helyettesíthető lenne-e a munkájuk mesterséges intelligencia vagy valamilyen gépi automatizáció által?
A válaszadók egy ötöde nagyon önkritikusan azt mondta, hogy igen. Tehát 20% azt felelte, hogy helyettesíthető lenne a munkájuk valamilyen gép által.
Megkérdezték a válaszadókat arról is, hogy mit gondolnak, a barátaik munkája helyettesíthető lenne-e? Ebben az esetben már 47% lett az igen válaszok aránya.
A cikk második részével jövőhéten jelentkezünk. Ha érdekel a pénzhez való érzelmi viszonyulásunk, iratkozz fel a levelező listánkra és értesítünk, amikor publikáljuk.
